Dr. Pirót László

Bemutatkozás

---

Tanulmányok:

• 1974-78 Pannonhalmi Bencés Gimnázium
• 1980-86 Semmelweis Orvostudományi Egyetem, Általános Orvostudományi Kar

Szakvizsga:

• 1994 urológia

Tudományos továbbképzések:

• 1993-ban és 1995-ben 1-1 hónap a Német Gyermeksebészeti Társaság Elnöke, H. J. Pompino vezette Gyermekklinikán dolgoztam Siegenben.
• 1996-ban és 2003-ban 7-7 nap Salzburgban Urológiai, illetve Gyermekurológiai AAF (American Austrian Foundation) továbbképzéseken vettem részt.
• 1998-ban a biofizikai orvoslás tárgyában sikeres vizsgát tettem a Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Karán.
• 2000-ben a hagyományos kínai gyógyászatból sikeres vizsgát tettem a Szegedi Tudományegyetem Szent-Györgyi Albert Általános Orvostudományi Karán.
• 2006-ban részt vettem a Bécsi Orvostudományi Egyetem által szervezett hypospadiasis sebészet munkacsoport továbbképzésén.

Tudományos publikációk:

• 15 publikáció angol és magyar folyóiratokban a hypospadiasis korrekciós műtétekben bevezetett új technikák alkalmazási eredményeiről, a laparoscopos beavatkozások alkalmazásában szerzett tapasztalatok eredményeiről, az urodynamia alkalmazási lehetőségéről.
• 1 fejezet a sacralis idegstimuláció fejezet a Stereotaxiás és funkcionális idegsebészet című könyvben.

Researchgate score: 14,91 (Your score is higher than 60% of all ResearchGate members’ scores.)

Fő szakterület, szakmai tevékenység:

• Urológus, gyermekurológus.
• Urológiai betegségek megelőzése, gyógyszeres és műtéti kezelése.
• Urológiai ultrahang diagnosztika. Vizelettartási problémák diagnosztikája, kezelése.
• Urológiai fejlődési rendellenességek diagnosztikái, műtéti korrekciói.
• Gyermek-urológia: Hereproblémák (ingahere, rejtett here, vízsérv, here visszér sérv), fitymaszűkület és letapadás, húgycsőfejlődési rendellenesség (hypospadiasis) panaszainak megszüntetése. Gyermekkori vizelettartási panaszok (pl.: enuresis – ágybavizelés) kivizsgálása, ellátása. Gyermekkori visszatérő húgyúti infekciók hátterének tisztázása, kezelése, megelőzési terv felállítása.

Készségek és tapasztalatok:

• Ultrahang diagnosztika.
• Uroflowmetria, urodynamia.
• Laparoscopia.
• Húgycsősebészet.

Munkahelyek:

• 1986-1988 Fővárosi Önkormányzat Jahn Ferenc Dél-pesti Kórház Patológiai Osztály, általános orvos
• 1988-2001 Fővárosi Önkormányzat Heim Pál Gyermekkórháza Urológiai-sebészeti Osztály, urológus
• 2001-2021 Fővárosi Önkormányzat Szent János Kórház és Észak-budai Egyesített Kórházai Gyermeksebészeti és Traumatológiai Osztály, főorvos
• 2002-2005 FirstMed private clinic, ezt követően gyermekurológiai konzultáns
• 2013-2018 Fővárosi Önkormányzat Heim Pál Gyermekkórház Madarász utcai részleg Sebészeti Osztálya, főorvos
• 2015-2019 Premium Medical Aesthetics Kft, intim plasztikai sebészet
• 2008- Kelen Kórház Kft.
• 2014- Istenhegyi Géndiagnosztika

Szakterületeim

---

Mivel foglalkozom?

Életkortól függetlenül nők és férfiak húgy- és ivarszervek betegségeivel foglalkozom.

Ez a szervezet méregtelenítésében fontos szerepet játszó vizeletelválasztó vese, vizeletet elvezető húgyvezeték, a vizeletet tároló húgyhólyag, valamint a húgycső betegségeit jelenti. Férfiaknál az urológus vizsgálja és kezeli a külső nemi szerveket (a hímvessző, a herék, mellékherék) és a prosztata és ondóhólyag megbetegedéseit is.

Milyen panaszokkal érdemes hozzám fordulni?

Terhesség során:

A terhesség során végzett UH vizsgálatok során a magzatnál észlelt veseüregi tágulatok a leggyakoribb oka a rendelésen való jelentkezésnek.

A modern UH vizsgálatok már húgycsőfejlődési rendellenességet is jelezhetik.

Gyermekkel:

A legelső és leggyakoribb ok a fityma problémák jelentkezése, a fityma letapadása, szűkülete, gyulladása.

A kislányoknál a kisajkak összetapadása és az ezáltal kialakuló visszatérő húgyúti gyulladás miatt is bátran kereshetnek rendelésemen.

Gyakori panasz a here leszállási zavarai (inga here, le nem szállt here) és a különböző sérvek (lágyéksérv, vízsérv, here visszér sérv), melyek diagnosztikájában, és ellátásában tudok segíteni.

Gyermekeknél a vizelet tartási panaszok pl. az éjszakai vizelet tartási problémák kivizsgálásában, megoldásában tudok hatékony segítséget nyújtani. Ilyen esetben célszerű a rendelésre jelentkezés előtt vizelési naplót készíteni (vizelési napló letöltése), illetve összehasonlító, egymást követő esti és reggeli teljes vizeletvizsgálat végezni, melyek eredménye meggyorsítja a gyerek kivizsgálási menetét.

Egyik fő szakterületem a húgycsőfejlődési rendellenességek (hypospadiasis, epispadiasis) kivizsgálása kezelése, gondozása.

Nőknél:

Visszatérő húgyúti fertőzések miatt, a vizelet kóros eredményeivel, vizelési panaszokkal kereshetnek.

A terhességet követően, vagy változó korban jelentkező vizelet tartási zavaroknál is állok a betegek rendelkezésére. Az ő esetükben is meggyorsítja a kezelési terv felállítását a teljes vizeletvizsgálat eredménye és a vizelési napló megléte (vizelési napló letöltése).

Férfiaknál:

A külső nemi szerveken észlelt elváltozásokkal (csomók, sebek, gyulladásos hámelváltozás), vizelési panaszokkal (véres vizelet, sürgető vizelési inger, csípő vizelés, vizeletürítési nehezítettség, éjszakai gyakori vizeletürítési kényszer, stb.), a férfi változó kor az andropausa kapcsán jelentkező vizelési és szexuális élet zavaraival kereshetnek a betegek.

Mindkét nemben előforduló panaszok:

Bizonytalan, ismeretlen eredetű hasi panaszok, görcsök, melyek hátterében feltételezhető húgyrendszeri betegség, mint például vesekövesség, vizelet elfolyási zavarok (obstructív uropathia, reflux) vagy daganat.

Szűrő vizsgálatok, melyek között a férfiaknál a prosztata daganat szűrésében nem csak a szokásos, hagyományos fizikális vizsgálat és UH, összes- és szabad-PSA, hanem PHI és PCA3 vizsgálat is lehetséges.

Urológiai másodvélemény kérésével is forduljanak bizalommal hozzám.

Hypospadiasis

---

A műtét típusok, amiket legyakrabban alkalmazok:

• I-II. fokozatú hypospadiasisnál: DYG (Dupla Y Glandulomeatoplastica), SLAM (Slit-Like Adjusted Mathieu), Lateral SLAM
• III. fokozatú hypospadiasisnál: LABO (Lateral Based Onlay Flap)
• III-IV. fokozatú hypospadiasisnál: LAB (Lateral Based Flap), CEDU (Chordee Excision and Distal Urethroplasty)

Amit nem alkalmazok:

TIP (Tubularised Incised Plate repair / Snodgrass)

Kérdések és válaszok

---

Műtét előtt felvetődő kérdések:

Mikor jelentkezzenek vizsgálatra a gyermekükkel?

A modern képalkotó diagnosztika világában már nem ritka az sem, hogy a terhesség gondozása során jelzi a nőgyógyász a fiú magzatnál hypospadiasis lehetőségét. Ilyen esetben előfordult már, hogy még a terhesség ideje alatt keresett fel a házaspár ezzel a problémával. Ez azért előnyös, mert így pontos tájékoztatás révén nem kell a családnak a várandósság idejét végig izgulnia. A konzultáció során pontos menetrendet tudunk kialakítani a probléma felszámolására.

Mivel az esetek legtöbbjeiben a műtét optimális ideje 1 éves kor körül van és mert az előjegyzések száma egyre csak nő, így célszerűnek látom fél éves korban jelentkezni a gyermekkel, hogy időben tervet tudjunk kialakítani a legoptimálisabb ellátás érdekében.

Ma sajnos még a gyermekorvosi ellátó hálózatban előfordul, hogy a fejlődési rendellenességet bagatellizálják, és ellátását akár iskolás korig javasolják kitolni. Nem ritka, hogy e miatt 3-5 éves gyermekekkel jelentkeznek. Ez nem jelenti azt, hogy ebben az életkorban a panasz ne lenne tökéletesen rendezhető, hisz előfordul, hogy felnőtt korban is végzünk ilyen korrekciót akár még nem operált, akár már több műtéten esetleg nem teljes sikerrel átesett betegeknél.

Mindezt figyelembe véve javaslom a minél korábbi tájékozódást. Az idejében végzett konzultáció biztosítja a jó döntések meghozatalát.

Mikor operáljuk az elváltozást?

A húgycsőfejlődési rendellenesség fokozatának függvényében az optimális időpont változó. Minél súlyosabb az elváltozás, annál inkább valószínű, hogy egy beavatkozás nem elégséges a kitűzött cél elérésére. A mai tapasztalatunk szerint a Grad. III-IV. fokozatú elváltozásoknál az első műtét legkedvezőbb időpontja 6-9 hónapos korban van. A Grad. II. esetében 12-18 hónapos korban javasolt a húgycső kialakítása.

A kétlépcsős műtéteknél a második beavatkozás általában az elsőt 6 hónappal követi. 6 hónapot szoktunk várni az esztétikai korrekció (fityma rekonstrukció - a fityma nyitottság megszűntetése) elvégzése előtt is. Ennek oka, hogy az alkalmazott felszívódó varratok esetenként felszívódás helyett kilökődnek és az ilyenkor kialakuló sipoly nem mindig záródik magától. Ezért a fityma-rekonstrukciója kapcsán egy ülésben, ugyan abban a műtéti területben meg is tudjuk a sipolyt is szűntetni.

Milyen műtéti módszereket alkalmazok?

A műtéti technika a fejlődési rendellenesség fokozatától és az egyéb kísérő elváltozásoktól is függ.

Amennyiben egy ülésben kialakítható a hiányzó húgycső (Grad. II.), de van kis görbület, akkor azt megszűntetjük és a hímvessző-és fityma-bőrének felhasználásával módosított Mathieu nevezetű műtéttel (SLAM) végezzük el. Ezzel az eljárással húgycsőszűkület kialakulása igen csekély, szemben más módszerekkel. Ezt tovább biztosítom azzal, hogy a kialakítás során az életkornál tágabb húgycsövet képzek, így a gyógyulás során a kis zsugorodás csak a normál méretre esik vissza, nem pedig annál kisebb méretet eredményez.

A Grad. III. fokozatnál sok esetben a húgycsőnyílás helye nem jelzi az ép húgycső végét, azaz ahol látjuk a vizelet ürülését, nem jelenti azt, hogy onnantól már ép húgycsöve van a gyermeknek. A nem jó struktúrájú, szinte átlátszó, hártya vékony húgycső sajnos nem követi a gyermek növekedését, és a fejlődés kapcsán később görbületet eredményezhet ismét, ezért ennek a pótlása is szükséges, ami lehet, hogy így már IV. fokozatú elváltozást jelent. Ha ilyennel nem állunk szemben, akkor oldalsó lebeny plasztika segítségével akár egy ülésben pótolható a hiányzó rész.

A IV. fokozatú rendellenességeknél, illetve az olyan III. fokozatúaknál, amelyeknél igen durva görbület is észlelhető a hímvesszőnél az első műtétnél a hímvessző görbületektől történő megszabadítása és a húgycső végső részének kialakítása a cél. Ilyenkor 7-14 napig katétert is visel a kisbeteg, melynek eltávolítása után a vizelet az eredeti herezacskóhoz közeli részen üríti a vizeletét (CEDU). Ez lehetőséget ad a kialakított húgycső vizelettől tehermentesített gyógyulására. (Ilyenkor a második műtét során kötjük össze a születéskor meglevő ép húgycsövet az első műtétnél kialakított húgycsővel, ami majd azt eredményezi, hogy a gyermek a hímvessző végén fogja üríteni a vizeletét.

Hány műtétet igényel az elváltozás?

A fejlődési rendellenesség több problémát foglal magába, de a legfőbb a húgycső hiánya. A húgycső pótlás enyhébb esetben egy műtétel rendezhető, és a gyermek a műtétet követően a hímvessző végén egy sugárban üríti a vizeletét. Ilyen esetben a gyógyulást követően a hímvessző megszokott látványa a fityma rendellenessége miatt még nem áll helyre, ezért ennek a korrekciója vagy eltávolítása is kívánalom szokott lenni. Ez a beavatkozás már kevésbé életkorhoz kötött, de itt is célszerű a mielőbbi rendezés, hogy a gyermek fejlődésében pszichés tényezők minél kevésbé kerülhessenek előtérbe.

A súlyosabb fokozatoknál, ahol gyakori a görbület, illetve a hímvessző kötöttsége az embrionális hegek jelenléte miatt az egyenes, szabad hímvessző és megfelelő tágasságú makk végéig érő húgycső kialakítása egy műtéttel biztonsággal nem kivitelezhető, ezért ezekben az esetekben maga a húgycső képzés sem egy ülésben egy műtéttel történik. Ha a fejlődési rendellenesség miatt a makk a szokottnál kisebb, akkor az első műtét után szóba jön hormonkezelés a makk megfelelő méretének biztosítása végett. Ezeknél az eseteknél a két műtétet követően a fityma makk körül ölelésére nem jut már elég bőr és a megfelelő esztétikai kép kialakítása végett a maradvány fitymarészt célszerű eltávolítani.

Hány napig kell a kórházban tartózkodni?

A műtét súlyosságától függően a kórházi tartózkodás ideje változik.

Grad. I. esetben, ha a makk elég nagy és bőséges a fityma, akkor általában egy ülésben helyezzük a húgycsövet a csúcsra és zárjuk a fitymát a makk körül. Ilyenkor a gyermek a műtőből katéter nélkül jön ki, és még aznap hazamehetnek az első vizelet ürítést követően.

Grad. II-IV. fokozatnál a gyermek a műtőből katéterrel jön ki. SLAM műtét után a katéter eltávolítása másnap van, melyet követően a beteg már otthonába távozhat. Grad. III-IV. esetében is egy éjszakát a kórházban tölt a gyermek és az egyik szülő. Másnap seb, kötés ellenőrzése után bocsátjuk Őket otthonukba.

Az első kontroll 3-5 napon belül történik. A zárójelentésen ápolási tanáccsal és probléma, kérdés esetére elérhetőségek biztosításával látjuk el a hozzátartozót.

Mit vigyünk a kórházba a műtétre?

A kórházban meleg van és maximum egy napig kell benntartózkodni, ezért sem a kisérőnek, sem a műtétre váró gyermeknek nem kell sok ruhanemű. A szokásos akár nyaralás kapcsán is vitt holmik mellett, ami szükséges:

Két méretű pelenka (a nagyobból, ami csupán a védelmet szolgálja, elég csak pár darab). A kisebből (az akár a megszokott méretnél is lehet egy számmal kisebb azért, hogy a hímvesszőt a hasra fektetett helyzetben tudja tartani, ami a duzzanat mielőbbi megszűntetése végett szükséges) annyi, ami két napra elégséges.

Nagyobb, szobatiszta gyermeknél az alsónemű, alsónadrág szoros legyen, ne laza, hogy az operált hímvessző megfelelő pozícióját (a duzzanat csökkentésére a hímvesszőt a hasra felhajtjuk!) a szorosság révén biztosíthassa.

Ha a gyermeknek van rendszeresen szedett gyógyszere, akkor azt az altató orvossal egyeztetve hozzák magukkal.

Minden egyébbel a gyermeket és szülőt ellátunk.

Mire kell az otthoni ápolásnál figyelni?

Az otthoni ápolás függ attól, hogy a gyermek katéterrel, vagy a nélkül távozott a kórházból.

Grad. I-II. esetben, amikor nincs már a gyermeknél katéter, az első hét ellátásában az alábbiak a fontosak:

A javasolt antibiotikum folyamatos adása.

Szükség esetén fájdalomcsillapítás, hogy a gyermeknek a vizeletürítés ne okozzon fájdalmat. (Fájdalom esetén a vizeletét esetleg visszatartva, később a szokottnál erősebb sugárral ürítheti a vizeletét, mely a kialakított cső, varratok feszülését eredményezheti).

A műtéti terület szárazon tartása (a varratok felszívódóak, ha nedvesség tartósan éri, akkor tartószilárdságuk gyengül, gyorsul a felszívódás). Ez gyakori pelenka cserével érhető el (éber állapotban 2 óránként csere, az éjszaka is folyadékot fogyasztó gyermeknél éjszakai csere is szóba jön).

A seb kezelése Tobrex krémmel naponta 4-szer, de ha szükséges lehet többször is (pl. ha a pelenka révén székletürítés kapcsán szennyeződne a hímvessző, akkor annak leöblítése, szárazra itatása után is használják a Tobrex krémet is).

A hímvessző felhajtása a hasra, mellyel a műtét kapcsán kialakuló duzzanat, vizenyő gyorsabb, könnyeb felszívódását segítik elő. Ez a feszülés csökkenése révén a gyermek diszkomfort érzésén is javít.

A totyogó, nem stabil járású gyermeknél nappalra dupla pelenka viseltetése biztosíthatja a műtéti területe sérüléstől óvását (ez akár a nagyobb de vehemensebb gyermekeknél is szóba jön). A belső mindig legyen akár a megszokott, műtét előtt viselt számnál eggyel kisebb méretű, ami tudja biztosítani, hogy a hímvessző ne tudjon leborulni a herezacskóra és maradjon felhajtott állapotban. A már szobatiszta gyermekeknél is fontos a szoros alsó, a hímvessző felpolcolása végett.

7-10 nap után a gyermekek már tusolhatnak, de ekkor is fontos, hogy a műtéti területet sokáig ne áztassuk.

A dupla pelenka alkalmazása, traumától óvása a műtétet követően 4 héten át szükséges. Ugyan így négy héten át folyamatosan kell használni a Tobrex krémet (naponta 4-szer) illetve, ha extra tisztítást igényel a műtéti terület széklettel szennyeződés miatt, akkor ezt követően is. A műtétet követő 4 héten át kerülni kell a biciklizést, mérleghintázást és strandolást.

A gyerekeket lehet gépkocsiba utaztatni, de az öt pontos biztonsági öv és a gyerek hímvesszője közé érdemes extra, összehajtott pelenkát helyzeni és így becsatolni.

Azok a szülők, akik gyermekük pelenkázására mosható pelenkát használnak, csak a külső pelenka helyett használják azt.

Mikor kell kontrollra jelentkezni, mi a gondozás üteme?

Az első kontroll vizsgálatra a műtétet követő 3-5. napon kerül sor. Erre minden esetben már az előjegyzéskor, illetve a zárójelentésen teszek utalást.

A következő ellenőrzés a gyógyulás ütemétől is függően 3-4. héten történik meg.

A következő kontroll már a műtéthez képest 4. hónapban szokott lenni, amikor már az esetleges következő beavatkozást is meg tudjuk beszélni.

Ha a gyermek panaszmentes, és én is kedvezőnek ítélem meg a gyógyulást, általában a műtét utáni 8-9. hónapban kérek ismételt ellenőrzést.

Ezt követően a Világ Hypospadiasis Társaság ajánlása szerint a kontroll vizsgálatok panaszmentes esetben 3-5 évente célszerűek egészen serdülő korig.

Katéterrel hazabocsátott gyermekek kapcsán felvetődő kérdések:

Mit tegyek, ha a kötés nedves?

A kötés átnedvesedésének több oka lehet. Az egyik, hogy a katéter és a vizeletgyűjtő zsák csatlakozása meglazult és a katéterből a vizelet nem csak a gyűjtő zsákba, hanem a kötésre is szivárog. (Lásd ábra I és II /nyíl 1) Ilyenkor gyakran a zsák telítődése is lelassul. Ezt akkor lehet könnyen megítélni, ha hazamenetel előtt megnézik, hogy milyen hosszú a szabadon levő elvezető cső. Ha a vizelet ázása kapcsán úgy látják, hogy a hossz növekedett akkor valószínű, hogy ez az ok. A csatlakozás a kötés alatt van, de a sebet, hímvesszőt 4-5 gézréteg fedi és csak e felett van a csatlakozás. Ha Ön a kötést meg tudja óvatosan jobb oldalon bontani, esetleg vissza is tudja nyomni a csatlakozót a szoros pozíciójáig.

Ilyen esetben célszerű ezt jelezni és telefonegyeztetést követően személyesen segítek a probléma elhárításában.

Az is előfordulhat, hogy a katéter jól vezet, de időnként a katéter mellett még ürül vizelet és a pelenka is kicsit nedvesedik (ennek oka, hogy a műtétnél 12 Ch átmérőjű katétert mellett alakítjuk ki a húgycsövet és a műtét végén egy kisebb, a gyermek méretének megfelelő 10 Ch-re cseréljük, így marad a húgycső és a katéter mellett kis rés, ahol a vizelet akár ürülhet is, ha a katéter ballonja nem fekszik a hólyagnyakra. (Lásd ábra I /nyíl 2).

Abban az esetben, ha a kötés átnedvesedik, akkor azt ki kell cserélni, ezért ilyenkor hívjanak nyugodtan. Itt a csere nem egy pár órán belül kell, hogy megtörténjen, hanem a panasz jelentkezését követően akár egy napig is lehet várni. Előfordul, hogy csak egyszer fordul ilyen elő és a kötés felszárad. Ilyenkor a kötés bolygatása nem célszerű! Vagyis, ha észlelik a nedvesedést érdemes jelezni, illetve figyelni, hogy a panasz folyamatosan fennáll-e?

Az is igen gyakori, hogy a vizeletelvezető cső valahol (leginkább a pelenkának a magasságában) megtörik. (Lásd ábra II /nyíl 3) Ilyenkor ahelyett, hogy a vizelet elvezetődne és a katéter biztosítaná a hólyag ürességét, dugót képez, ami miatt a gyermek hólyagja megtelik és egy idő után vizelési ingere jön létre. Ilyenkor egy idő után spontán a katéter mellett fogja üríteni a vizeletét. Gyakori ilyenkor, hogy a gyermek nyűgössé válik, hisz nem csak a hólyag feszülése, de a sebnek vizelettel érintkezése is okozza a fájdalmát. A megoldása egyszerű, a megtöretést kell megszűntetni és figyelni a vizeletelvezető csőbe az ürülést.

Hasonló problémát okozhat az is, ha a vizelet-gyűjtő zsák elhelyezése nem megfelelő, azaz magasabban van, mint a gyermek hólyagja (lásd még lejjebb).

Mit tegyek, ha nincs vizelet a vizeletgyűjtő zsákban?

Ha nincs vizelet a zsákban, akkor gyakran a kötés is nedvesedik.

A zsák telődésének meglassulásában a gyerek folyadékbevitelének csökkenése is állhat. Ha a zsákban nincs vizelet, vagy megáll a telődés, akkor ez adódhat abból is, hogy a katéter és a vizeletet zsákba juttató cső csatlakozásánál jön létre meglazulás. Ilyenkor a vizeletet a katéter a hólyagból kivezeti, de a sebet fedő kötés átázik. Ezen mindenféleképpen kell változtatni. Ilyenkor a gyermek panaszmentes, de a kötése nedves.

Olyankor sem telődik a zsák vizelettel, ha az elvezetésben megtöretés jön létre. Leggyakrabban a pelenka alól kiforduló vizeletelvezető cső törik meg a pelenkából kilépésekor. (Lásd ábra II /nyíl 3) Ez sokszor panaszt okoz a gyermeknek, mert így a katéter nem tudja elvezeti a felgyűlő vizeletet a hólyagból, ami ezáltal feszülést eredményez. Egy idő után a feszes hólyag mellett nagy nyomás révén a vizelet a katéter mellet is ürülhet, így a kötés megint átnedvesedik. Ha időben észlelik a megtöretést, annak megszűntetésével a vizelet megindul a zsák irányába és a probléma elhárul.

Gyakori hiba az is, hogy a vizeletes zsákot úgy rögzítik, hogy a zsák a gyermek hólyagjánál magasabbra kerül. Pascal törvénye ebben az esetben is érvényesül, azaz nyugalomban lévő folyadék minden azonos magasságában lévő pontjában a nyomás azonos és minden irányban egyenlő akkor is, ha a saját súlyán kívül többletnyomás is hat rá. Ilyenkor a hólyagból a vizelet nem ürül ki, nem telődik a zsák.

Mit tegyek, ha a csőben a vizelet zavaros, véres?

A műtét után, illetve a katéter hólyagban való mozgása kapcsán a vizelet válhat véressé és nyálkahártya darabok is kerülhetnek a vizeletbe. Ez nem kóros, bő folyadék bevitellel megszüntethető.

Mit tegyek, ha a kötés széklettel szennyezett?

A műtét végén a katéter alá mindig helyezünk egy olyan könnyen cserélhető kötést, gézlapot mely, ha szennyeződik, akkor a szülő azt otthon el tudja távolítani. Ez alatt a sebet több rétegben fedjük steril gézzel így, ha át is szivárog egy két rétegen a szennyeződés, maga a seb védve van. Ezt a steril részt gyakran cserélni nem célszerű. Ha a seb védelmének megítélésében bizonytalanok, javasolt fotó küldése mellett átbeszélni velem a tennivalókat.

Alapítvány

---

Alapítványunk: Magyar Hypospadiasis Alapítvány

Székhely: 1125 Budapest Zalatnai utca 2.

Célja:

• A rászoruló húgycsőfejlődési rendellenességgel született gyermekek támogatása.
• Az Istenhegyi Géndiagnosztikán működő Hypospadiasis centrum támogatása a speciális műszerezettség biztosításában.

Kapcsolat

---